Pest Vármegye főispánjának írt hivatalos levelében Völgyes József Csobánka polgármestere immár bővebben is kifejette álláspontját a település területén tervezett bányanyitással kapcsolatban.
Az észrevételek sorában többek között arról ír, hogy a tájrendezés céljával címkézett bányabezárási tevékenység a gyakorlatban az újraindított kitermelést, és a Bányavállalkozó egyéb vállalkozási tevékenységéből származó hulladék elhelyezését szolgálja, míg annak kedvezőtlen hatásait Csobánka település és lakói szenvedik el.
Kifejti, hogy a tevékenység várhatóan, és óhatatlanul negatív hatással lesz Csobánka közigazgatási (kül-, és bel-,) terület természeti és épített környezetére, és különösen az önkormányzati és állami tulajdonú útjaira, valamint a közlekedés biztonságára.
Aggályosnak tartja, hogy a “nagyátmérőjű fúrólyukas” robbantások várható mennyiségét, gyakoriságát nem prognosztizálta, a tanulmányterv illetve azt nem határozta meg, „A beruházás környezeti elemekre gyakorolt hatása” alcíme alatt a robbantásos technológia levegőtisztaságra, zajra, az élővilágra, stb., gyakorolt hatásait nem is vizsgálhatta. A rezgéssel kapcsolatos vizsgálatokat általában sem tartalmaz az anyag, pedig az mind robbantásos technológia, mind a nagytömegű anyag-szállítás miatt indokolt lett volna
A polgármester szerint a napi 16 db, 24 tonna kapacitású, 40 tonna össztömegű jármű áthaladását jeleni a 1109 számú útnak a Csobánka Pilisvörösvár felőli vége és Pilisvörösvár közötti szakaszán, az év mintegy 250 napján. Ez a kitermelés tervezett éveiben évente 4000 járművet, a kitermelés során – négy év alatt – összességében közel 15500 áthaladó járművet jelent, amely jelentős többletforgalmat a káros környezeti hatásokon túl bizonyosan a főút e szakaszának állapotromlásával, és a forgalombiztonság csökkenésével jár.
A hatásvizsgálat a rekultiváció alatti, inert és kiszoruló, vagy töltésanyagok beszállítása tekintetében nem rögzít szállítási útvonalat, a töltésanyagok esetében is csak annyit ír, hogy a környéken folyó építési munkák során kiszoruló anyagot szállít be. Így nem derül ki a dokumentumból, hogy a Bányavállalkozó Csobánka belterületét igénybe veszi, vagy sem.
Kifejti továbbá, hogy a jelenlegi közúti jelzések és korlátozások sem jelenetek védelmet Csobánka belterületének igénybevételétől. Hiszen a kihelyeztett közúti jelzótáblákon a „Kivéve áruszállítás” miatt az áruszállítást végző járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton vagy övezetben van. (Az I. dolomit védnevű bányát megközelítő járművek áruszállító járműnek minősülnek, és az úti cél a táblával megjelölt úton van!)
Aggályosnak tartja továbbá, hogy a tájrendezés, a terület mezőgazdasági művelési ágba történő visszaállítása tekintetében a kívánt művelési ágat a tanulmány nem határozza meg. Előzetesen vizsgálni kellett volna a terület bányaművelés előtti művelési ágát, és az illetékes hatósággal azt egyeztetni és azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a Bányavállalkozón múlik, milyen humusztartalmú talajt „tud szerezni”, azaz ez a körülmény dönti majd el, hogy a terület szántó, gyep, vagy legelő művelési ágba kerül -e besorolásra.
Végezetül úgy zárja sorait a polgármester, hogy a Bányavállalkozó által üzemeltetett a Csobánka I.-dolomit védnevű bánya bezárását, sem a kitermelés újraindítását, sem pedig a rekultivációs tevékenységet Csobánka Község polgármestereként felelősen támogatni nem tudja.
A polgármester ezzel egyidejűleg számít az önkormányzat képviselő-testületének és a település lakóközösségének egyetértő támogatására.